Így csináljuk jól
Ha bekerülünk egy új munkahelyre, nem könnyű megtalálni a helyünket. Érzelmi intelligenciánk többet segíthet, mint gondolnánk. Mutatjuk, hogyan.
„Az állásinterjúkon a leggyakrabban csak azon van a hangsúly, hogy eladjuk magunkat, pedig EQ-nkra támaszkodva arra is ráérezhetnénk, hogy komfortos-e számunkra az adott munkahely. Figyeljünk az első benyomásunkra, a belső hangunkra, hiszen ahogy az embereknek, úgy a cégeknek is van egyfajta uralkodó érzelmi beállítódása, ami meghatározza a munkához való viszonyt és a munkatársi kapcsolatokat is. Ha ezt felismerjünk, nem lesz gondunk a beilleszkedéssel” – kezd bele a témába Magyar Judit, érzelmi intelligencia tréner, a Mercure Consulting Kft. ügyvezetője.
A lendületes
Ezeknek a munkahelyeknek szinte a mottója is lehetne, hogy a munka szórakoztatóbb, mint a szórakozás. „Az első benyomásunk a lendület, a vibrálás, és az uralkodó versenyszellem lesz. Felfokozott tempó jellemzi ezeket a cégeket, a beszélgetésekben sok szó esik a motivációs célokról, a kompetenciákról, a sikerekről, hogy ki hová tart, és mit ért el. Aki ide bekerül, biztosan azt fogja érezni, hogy a kollégák mindig csinálnak valamit, igyekeznek a leghatékonyabban kihasználni az időt, vagyis nagyon nehéz leülni velük, és kicsit ellazulni. Az iroda garantáltan trendi lesz, akár a rendelkezésre álló csekély keretből is a legtöbbet hozzák ki. A céges eseményeken is hasonlóra számíthatunk, biztosan a város legdivatosabb helyén kortyolhatjuk majd a legmenőbb koktélokat” – osztja meg a szakember.
Ahhoz, hogy gyorsan beépülhessünk egy ilyen csapatba, a legfontosabb, hogy aktívak és proaktívak legyünk. „Ha fel tudjuk venni a fordulatszámot, azzal már szinte nyert ügyünk van. Emellett mutassuk meg, hogy kompetensek vagyunk, bátran fejezzük ki hozzáértésünket, ötleteljünk, és jelezzük szabad kapacitásainkat. Amit viszont mindenképp kerüljünk, főleg az első időkben: ne akarjunk a megszokott tempón lassítani, és átgondoltabbá tenni a folyamatokat. És ami talán még ennél is fontosabb, hogy semmiképp ne hívjuk fel a figyelmet az esetleges hiányosságokra, mert ezzel egy nagyon érzékeny pontra tapintanánk, és feltehetően komoly ellenszenvvel találnánk szemben magunkat” – tanácsolja Judit.
A felelősség-centrikus
Az ilyen jellegű cégek biztonságérzetet és átláthatóságot sugallnak. „Aki számára a kiszámítható keretek prioritást élveznek, itt garantáltan jól fogja érezni magát. Viszont némi feszültség is érezhető lesz a levegőben, és minden körülmények között a munka áll a középpontban, a magánélet héttérbe szorul, elvárásban, illetve kommunikációban egyaránt. A gondolkodásnak és az előrelátásnak van a legnagyobb presztízse egy ilyen munkakörnyezetben, ahol mindenki öntudatlanul is felkészül a legrosszabbra, így ha valamilyen krízis következik be, kézenfekvő a megoldás. Vagyis a nehéz helyzetek inspirálják leginkább az itt dolgozókat, ezt tartsuk szem előtt. A közösségi élet tartalmas, de mindig a bevált helyszínekre, elemekre támaszkodik” – mutat rá a legfontosabb pontokra a tréner.
Judit szerint a felelősség-centrikus munkahelyekre a felkészültség jelenti a belépőt, mindig, minden helyzetben. „Ha igazán jó színben szeretnénk feltűnni, az értekezletekre naprakészen kell érkeznünk, kész válaszokkal a lehetséges kérdésekre. Jó, ha számolunk azzal is, hogy biztosan lesz valaki, aki véletlenül beletrafál a tervünk egyetlen ingoványos részletébe – ezt soha ne vegyük magunkra! Legyünk lojálisak, és tegyük magunkévá a megfelelő idejű információadás-, illetve kapás képességét, mert ezek bírnak a legnagyobb értékkel.”
Az emberközpontú
Ha egy ilyen vállalatnál nyerünk munkát, biztosan a harmóniára törekvés lesz az első, amit érzékelünk. „Szemben a korábban emlegetett rendszerszemléletű munkahelyekkel, itt a legfontosabbak az emberek, akik benépesítik, élettel töltik meg az irodát, és az is hangsúlyos, hogy a munkatársak hogyan bánnak, kommunikálnak egymással. Minimum elvárás, hogy hallgassuk meg egymást, és viselkedjünk emberhez méltóan mindenkivel. Az első napok, hetek alapján kitapasztalható, hogy a dolgok szokások mentén történnek. Része a mindennapoknak az egymás közötti csendes hőzöngés, például a kávégép mellett, de ezek nem nyomnak sokat a latban, a megbeszéléseken senki nem ad hangot az ilyen típusú apró elégedetlenségeknek” – avat be a tréner.
Legyünk ott, legyünk a közösség része – ez a beilleszkedés legfőbb kulcsa. „Ismerjük meg a kollégáinkat és kommunikáljunk velük. Tehát először ne a projektekre koncentráljunk, hanem lássuk át, ki kicsoda és milyen kapcsolat van az egyes személyek között. A közös kávézás, ebéd remek terep erre. Ha még süteményt, csokit is viszünk a munkahelyre, a népszerűségi indexünk látványosan meg fog ugrani! Ne bolygassuk véletlenül sem a megszokott dolgokat. Ne húzzuk arrébb a szemetest, ne használjuk olyan teásbögrét, ami valakié lehet, ne parkoljunk oda, ahova más szokott. Viszont nyugodtan érezzük otthonosan magunkat, egy-két személyes tárgy az íróasztalunkon jól beleillik majd a családias légkörbe. A feladatokat az aktuális helyzet szüli, azok súlyát pedig sokkal inkább a viszonyok határozzák meg, mint egy előzetesen lefektetett folyamatábra – mi is ezek mentén cselekedjünk” – sorolja a szakértő.